Amikor több levegőt lélegzünk be, mint amennyire a szervezetünkek szüksége van, túllégzésről, hipervetntilációról beszélünk. Ha ez a gyakorlat állandósul, akkor krónikus túllégzésről van szó. Manapság a jóléti társadalmakban élő embereknél általános probléma, hogy túl gyakran és túl nagyokat lélegeznek, erről lejjebb még több szót ejtünk, most azonban még beszéljünk arról, hogy miért is káros a túllégzés.
Egy híres ukrán orvos, Konsztantyin Pavlovics Butejkó (Buteyko), miután többszáz beteg ember légzését vizsgálta, felfigyelt arra, hogy légzésük módja összefügg betegségük súlyosságával. Olyannyira, hogy halálos betegeknél légzésük alapján egészen pontosan meg tudta becsülni haláluk időpontját. Másutt kísérleteztek egerek mesterséges, gépi túllélegeztetésével. Az egerek rövid időn belül elpusztultak. Szerintem ezek alapján könnyen belátható, hogy a túllégzés komoly egészségkárosító hatásokat eredményez.
Miről is ismerhető fel, ha túl sokat lélegzünk?
Érdemes megvizsgálni saját légzésünket, vajon felfedezhető-e valamelyik tényező az alábbiak közül:
- szájon keresztül történő légzés
- szapora, nem egyenletes légzés
- nagy levegővételek beszéd közben
- ásítozás
- légzéskimaradás
- sóhajtozás
- nyugalmi állapotban hallható légzés
- szipogás
- éjszakai szuszogás, horkolás
Ha a fentiek közül több is fennáll együttesen, az nagy eséllyel jelentheti, hogy mi is túllélegzők vagyunk. Ez esetben érdemes lépéseket tennünk a légzésünk helyreállításáért.
Hogyan alakul ki a túllégzés?
Az agyunkban található a légzőközpont, amely felelős a légzés automatikus működéséért. Ennek segítségével vagyunk képesek spontán módon, mentális erőfeszítés nélkül lélegezni. Ez a központ azonban nem azt figyeli, hogy szervezetünkben elfogyott-e az oxigén, hanem a szén-dioxid szint egy bizonyos küszöb fölé emelkedése indítja el a belégzési parancsot a légzőizmoknak.
A sok stressz, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód fokozza a nyugalmi légzést. Ilyen esetekben már azelőtt megindul az újabb belégzés, hogy szén-dioxid szintünk a küszöbérték fölé emelkedne. Ha például állandósul a helytelen táplálkozás, vagy stresszesebb időszakát éljük életünknek, egy idő után ez a fokozott légzés, azaz az alacsonyabb szén-dioxid szintnél történő levegővétel lejjebb viszi a légzőközpont küszöbértékét, tehát légzésünk átáll, idomul ehhez az abnormális állapothoz. Elegendő néhány napig intenzívebb légzést folytatni, hogy az agyunk hozzászokjon a több levegőhöz, és már az eredeti levegőmennyiségnél légszomjat érezzünk, így túllégzőkké váljunk.
Így aztán hiába szűnik meg a légzésünk fokozódásának eredeti oka (pl. a stressz), légzőközpontunk továbbra is utasít minket a túllégzésre, még a testünk egyéb szerveinek károsodása árán is.
A túllégzés tünetei
A kialakult túllégzés az alábbi tünetekben nyilvánulhat meg:
- légzőrendszerre gyakorolt hatás: elzáródott orr, ziháló légzés, légszomj, köhögés, mellkasi szorítás, gyakori ásítás és horkolás
- idegrendszerre gyakorolt hatás: bódultság, nappali álmosság, fáradékonyság, gyenge koncentráció, zsibbadás, izzadás, szédülés, bizsergő, viszkető érzés a végtagokon, gyengeség, remegés és fejfájás
- szívre gyakorolt hatás: fokozott szívverés, mellkasi fájdalom, rendszertelen vagy kihagyó pulzus
- lélekre gyakorolt hatás: különböző mértékű szorongás, feszültség, stressz, depresszió, félelem, pánik
A túllégzés és a jóléti társadalmak
Ahogy a bevezetőben ígértem, most rátérek a túllégzés és a jóléti társadalmak kapcsolatára. Életvitelünk elképesztő mértékű változáson ment át az elmúlt száz évben. Száz éve még a legtöbb településen nem volt áram. Az áram hozta be az életünkbe azt, hogy este sokkal tovább maradunk fent, mert fényt gyújtva a sötétben tovább tudunk ténykedni, vagy mert van tévénk, számítógépünk. Az alvás és az ébrenlét természetes ritmusa ezzel megbomlott.
Az áram az egyik oka annak is, hogy több húsételt fogyasztunk, mivel van hűtőszekrényünk, így sokáig elállnak a húskészítmények. Régen az átlagember hetente csak ritkán jutott egynél többször húshoz. A hús, az állati fehérje pedig olyasmi, amit a szervezet nehezebben dolgoz fel, ezért fokozza a légzést. A régi ember sokat mozgott, amivel kompenzálta az emésztés okozta légzéstöbbletet.
Ma viszont kevesebbet mozgunk, mert gépek végzik a fizikai munkák nagy részét, az áram és a gáz meleget ad, ezért nem kell fát vágni, fűteni stb. Az otthonok minőségének javulásával a hőmérsékletük is emelkedett. Száz éve csak a konyhákat fűtötték, a hálószobák hűvösek voltak, és a fakeretes ablakok folyamatosan szellőztették a lakást. Kutatások bizonyítják, hogy hűvösebb környezetben csökken a légzésünk.
Hosszasan lehetne még sorolni a változásokat, de ennyi is elég ahhoz, hogy lássuk, a életmódváltás légzésünkre gyakorolt negatív hatásait. Az életvitelünk tehát megváltozott, de a szervezetünk nem, az ugyanolyan maradt, mint 100 éve, pontosabban a változások hatására gyengült. Egészségünk érdekében a felsorolt tényezőkön gyökeresen változtatnunk kellene.
A légzésünk azonban olyasmi, amibe bármikor be tudunk avatkozni! A túllégzés egy rossz szokás és mint ilyen, megváltoztatható. Ha úgy érzed, hogy te is túllégzéssel küzdesz és tennél ellene, akkor próbáld ki az edzőmaszk használatot. Vásárolj nálunk és 30 napos garanciát adunk, ha pedig nem javul a légszomjad, akkor szó nélkül visszaadjuk a pénzedet!
Ezek a cikkek lehet, hogy érdekelnek:
Mire jó az edzőmaszk, légzésszakértő és vásárlóink véleményei.